„Szépen kiöltözött bor. Minden megvan benne, ami a korrekt megjelenéshez szükséges. Ehhez képest jó vendéglátó is, kellemes társalgó, sokszor elmés. A gyöngyösinél kezd egyre fontosabb lenni a kor. Minél öregebb, annál tüzesebb, mint a helyesen érett lélek mind. A legjobb pogácsához és szendvicshez.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o.)
Editio M Kft., 2000

A Mátrai borvidék pincészetei:

Canter Borház, Dubicz Borászat és Szőlőbirtok, Vértes Szőlőbirtok és Pincészet

Szőlőfajták sokszínű palettája

A vidék első szőlőtelepítőinek kilétét nem ismerjük. A XIII. századtól kezdődően folyamatosan említenek szőlőket az oklevelek Gyöngyös környékékről. A XV. századtól a vidék bortermelése olyan hírnevet ért el, hogy Gyöngyös városában – tanácsi határozat alapján – csak úgy lehetett helyben termett bort eladni, hogy annak minőségét előtte a bíró ellenőrizte. Ha a bor minősége megütötte a kívánatos minőséget, utána már „gyöngyösi” néven bocsáthatták áruba.

A török háborúk alatt a törökök és a magyarok egyaránt próbáltak adót behajtani a határvidéken élő gyöngyösieken. Ez a termelés visszafejlődését eredményezte. Ebben az időben a sári, visontai, gyöngyösi, patai és az apci borok voltak híresebbek.

A XVIII-XIX. század fordulóján a kadarka volt a vidék fő szőlőfajtája. Ez a helyzet a filoxéravész után változott meg, amikor a fehér borszőlő túlsúlyba került.

A borvidék a XX. században különült el a Heves-megyei Eger-Visontai borvidéktől. A negyvenes években még mint Gyöngyös-Visontai borvidéket tartják számon, 1959. óta hívják Mátraaljának. Al- és Feldebrő, valamint Verpelét községeket 1997-ben az Egri borvidékhez csatolták.

Elsősorban fehérbor termő vidék, a kékszőlővel beültetett terület az előbbinek csak mintegy ötöde. Az elmúlt századokban erre a vidékre jellemző, domináns vörösbortermelés mára nagyon lecsökkent. Hagyományos fajtái az elmúlt kétszáz évben az olaszrizling, leányka és a kadarka voltak. Fornády 1947-ben írt könyvében dicséri a Visontai Vöröset, amely az egrinél simább és néha fűszeresebb volt. Kadarkából készült a gyöngyösi siller.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Mátrai borvidék néhány bora:

Mátrai Kékfrankos-Cabernet Franc, Mátrai Cabernet Sauvignon, Mátrai Sárhegy Olaszrizling, Sauvignon Blanc 1014, Mátrai Irsai Olivér 1014, Mátrai Kékfrankos-Cab Franc, Mátrai Olaszrizling, Mátrai Irsai Olivér, MyMátra, Mátrai Cab-Sauvig Rose 1014, Mátrai Kékfrankos Rose, Mátrai Szürkebarát 1014, Muscat Ottonlel

A Mátrai borvidékhez tartozó települések:

Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház.

A Mátrai borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Irsai Olivér, Ottonel muskotály, Sauvignon blanc, Cabernet sauvignon, Olaszrizling, Kékfrankos, Szürkebarát