„A magam részéről nem tudnám elképzelni, hogy hosszabb ideig minden nap hegyaljait igyak, bár nem tartom magam hétköznapi embernek. Az egész világ tudja, hogy a hegyaljainak sehol másutt nem található díszei vannak. A borok általában ott élvezhetők maradéktalanul, ahol termettek. Ez egészen természetes; a gyümölcs is fáról tökéletes, mert a szállítás alatt éppen a legnemesebb és legüdítőbb olajok belőle eltűnnek. De nagy díszeitől, mint mondják, a tengeri szállítás sem tudja megfosztani. A legméltóbb ivási mód a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szentjános-áldásként. Aki amilyet szeret, aszut, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon hegyaljait. Az asszony, ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon hegyaljait. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon hegyaljait.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (144. o.)
Editio M Kft., 2000

A Tokaji borvidék pincészetei:

Kun Pincészet, Árpád-hegy Pince, Matyisák Pince, Pannon Tokaj Pincészet, Barta pince, Pajzos - Megyer Pincészet, Domoszlai Pince, Balassa Bor, Angyal Borászat, Gajdócsi Borászat, Basilicus Szőlőbirtok, Zsirai Pincészet, Budaházy-Fekete Kúria, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Galambos Pincészet, Hímesudvar

A tokaji a királyok bora és a borok királya? Évszázadok óta hallani a királyi mondást. Nemcsak azért, mert az idézet lassan kiüresedett, nemcsak, mert egy kitűnő szakíró ennek ellentmondóan a szabadság boraként definiálta, a tokaji bor primátusát új szempontok alapján kell vizsgálni. Szőlészeti, borászati adottságok, módszerek alapján, érzékszervi sajátságok tisztázásával lehet és kell a tokaji száraz és édes borokat az értékrendek megérdemelt pontjára helyezni. Arra is ráébredhetünk, hogy vetélytárs nélkül áll az országimázs lehetséges megtestesítői között.

Az első helyen tárgyalandó kérdés: mely települések tartoznak Hegyaljához. Erre vonatkozóan 1641 óta állnak rendelkezésünkre adatok, illetve olyan információ, mely megnevezi a közigazgatási egységeket. Itt rendkívül nagy eltéréseket találunk. Van olyan felsorolás, amelyben a Tolcsvától északra fekvő települések nem szerepelnek. Ez valahol egybevág azzal a mai napig élő, félkomoly, de mindenképpen maliciózus véleménnyel, mely szerint a kérdéses terület borai nem tekinthetők igazi tokajinak…

Mérföldkő Tokaj-Hegyalja történetében az 1737-es év. Az ekkor alkotott és országgyűlési jóváhagyással rögzített felsorolás a következő helységeket (azok határát) tartalmazza: Tálya, Golop, Rátka, Mád, Zombor, Ond, Tarcal, Keresztúr, Kisfalud, Szegi, Bénye, Vámosujfalu, Tolcsva, Liszka, Zsadány, Olaszi, Patak, Ujhely, Kistoronya, Erdőhorváti és Szántó.  Más leírásokban megtalálható Monok, Legyesbénye, Bekecs, Szerencs, Szőlőske, Makkoshotyka, Bodroghalász, Végardó, Károlyfalva, Hercegkút neve is.  Összesen 32 helységnév az, mely valamilyen felsorolásban előfordult. Kettő ezek közül ma Szlovákiához tartozik. Számukra a tokaji név használatának jogossága nem vitatható.  A határokon túli termő területnek olyan fokú kiterjesztése, mely a hegyaljai átlag minőséget nem tudja garantálni, már nem is lehet mérlegelés kérdése. Egy kiragadott példa legyen jellegzetes bizonyíték: Magyarországon ismeretlen a 2 puttonyos aszu. A határon túl nem ismeretlen. 2004-ben folytatott kormányszintű tárgyalások eredménye képen megszüntetik a 2 puttonyos aszúk készítését és a borvidék területét mintegy 500 ha-ra redukálják.

Több mint tanulságos lenne Hegyalja történetét nagy vonalakban ismertetni. Ezt sem a könyv célja, sem terjedelme nem engedi. Pedig a XII. századi vallon betelepülés, ami még bizonyításra szorul, az olasz telepesek érkezése, a Rákócziak nyugodt birtokgyarapodási ideje (kb. 1600-1660), a ruszin és főleg a német betelepülés, a görög és rác kereskedőknek a XVIII. századtól lengyel zsidó kereskedőkkel történt kiegészülése stb. hatásukban a mai napig érezhető események voltak.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Tokaji borvidék néhány bora:

Tokaji Aszúeszencia 1999, Pajzos Tokaji Aszú 6 puttonyos, Furmint Száraz, Tokaji hárslevelű, Angyal Furmint Birtok Válogatás, Eszencia, Tokaji zsomBor Furmint, Tokaji Száraz Szamorodni, Tokaji Szamorodni édes, Tokaji Aszú 5 puttonyos, Tokaji Szamorodni száraz, 2007 Tokaji Zéta töppedt szőlőből, 6 p aszú, Tokaji Furmint félédes, Tokaji Aszú 6 puttonyos, Tokaji Aszú 5 puttonyos 1999, Angyal Tokaji 5 puttonyos Aszú, Pajzos Tokaji Hárslevelű selection, Tokaji Furmint száraz, Tokaji furmint , 2008 Tokaji furmint Mézes-mály, Furmint Félédes, Furmint Öreg Király Dűlő, Tokaji Sárgamuskotály félédes, Tokaji Sárgamuskotály száraz

A Tokaji borvidékhez tartozó települések:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

A Tokaji borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Furmint, Hárslevelű, Sárga muskotály, Kövérszőlő, Zéta, Kékfrankos, Chardonnay