Bemutatkozás

1978-ban a gyöngyösi Kertészeti Főiskolán szereztünk szőlész-borász diplomát. 15 évig a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban dolgoztunk. A Hajós- Bajai Borvidéken, Baja és Kalocsa között félúton található Érsekhalma, egy szép kis falu, ahol élünk és gazdálkodunk. Három felnőtt lányunk van, Eszter, Judit és Anna. A kezdetektől, 1992 óta családi pincészetként működünk, de 2009 óta Anna hivatalosan is a pincészet munkatársa.

20 ha földünk van, ebbõl 12 ha szőlőültetvény. Egy alkalmazott segítségével műveljük területeinket. 1998 óta foglalkozunk biogazdálkodással.

Öreg (40 éves) ültetvényeinken Kékfrankos, Cabernet Sauvignon és Chardonnay terem.
Új telepítésű tábláinkban a Merlot és az Olaszrizling mellett új nemesítésű, ellenálló (rezisztens) fajtákkal is kísérletezünk. Ilyenek a Néró, Eszter, Palatina, Pannonija és a Bácska. Ezek a fajták fokozottan alkalmasak a vegyszermentes műveléshez. A Néró már több pincészetben is bizonyított, a többiekhez hasonlóan mi is rozét készítünk belőle, illetve csemegeszőlőként értékesítjük.
A Bácska és a Pannonija egyelőre kísérleti fázisban van. Ezeket a fajtákat Szerbiában nemesítették magyar kutatók. A cél az volt, hogy a Bácska viszontagságos időjárási viszonyainak és a klímaváltozás kihívásainak megfelelő szőlőfajtákat hozzanak létre.

Minden ültetvényünket a biogazdálkodás követelményei szerint műveljük, ennélfogva az összes termékünk bioélelmiszer.Borvidékünk hagyományai a kezdetektől arra sarkalltak minket, hogy a modern vívmányok helyett azokat a természetes anyagokat, kézi módszereket, tradicionális eszközöket alkalmazzuk, amivel a vincellérek a kémia XX. századi forradalma előtt dolgoztak.Természetbarát családként örömmel üdvözöltük a natúrélelmiszerek, környezetvédelem ’90- es években felerősödő divatját, illetve az Európai Unió ezirányú támogató intézkedéseit.

Elhatároztuk, hogy megpróbálkozunk a biogazdálkodással, bár ekkor még hittük is, meg nem is, hogy ez 15 hektáron kivitelezhető: egykori tanulmányaink során ilyesmiről hírből sem hallottunk. Némi kutatómunka, sok gondolkodás, könyvek, cikkek, előadások és tapasztalatcserék után egy 1 ha- os táblán 2008-ban elkezdtük a kísérletet, aminek eredményeként 2001- ben büszkén mutathattuk be a közönségnek remek minőségű bio Cabernet Sauvignonunkat. A sikeren felbátorodva elkezdük átállítani területeink egészét.

A biogazdálkodás a mai napig rengeteg tanulsággal gazdagít minket: ahhoz, hogy sikeresen megműveljük ültetvényeinket, együtt kell működnünk a minket körülvevő ökoszisztémával. Ez csak úgy lehetséges, ha megismerjük és folyamataiba nem hódítóként, riválisként avatkozunk be, inkább együttműködő társként- felhasználva, de nem kihasználva a természetet.

Szerencsére akad szakértő segítség. A bioélelmiszerek előállításának jogszabályok adnak keretet, ellenőrző szervezetünk, a Biokontroll Hungária pontos követelményrendszerrel dolgozik, szigorú ellenőrzésekkel garantálja a fogyasztó felé a termékek tisztaságát. A biológia, kémia kutatói folyamatosan dolgoznak a biogazdák eszköztárának bővítésén. A kutatóintézetek eredményeisegítenek megérteni a természet működését, a fajtanemesítők sorra hozzák létre a kimondottan biogazdálkodásra ajánlott, rezisztenszöldség- gyümölcs- és szőlőfajtákat. A régi gazdák, vincellérek hagyományai is támpontot adnak, és a paraszti bölcsességek olykor szintén hasznosnak bizonyulhatnak. Emellett létfontosságú a magunk tapasztalatait felhasználni, a temőhely és korunk egyedi adottságait figyelembe venni.

Minden erőfeszítés ellenére a biogazdálkodás bizony kockázatos. A növényvédelem központi eleme nem a megszokott értelemben vett, kártevők elleni védekezés. Nem az a stratégia, hogy az általunk ideálisnak tartott állapot megzavaróját mérgekkel kiiktatjuk, hogy a szőlő zavartalanul tenyészhessen. Az “ideális” állapot meghatározásárol lemondva a biogazda elfogadja ebben a kérdésben bolygónk álláspontját. A bioszőlőben a fajok összetételea baktériumflórától a gímszarvasokig pont olyan, mint a szomszédos erdőben, folyóparton, bozótosban. Ahogy ezekben, a szőlőben isegyensúly áll fenn ragadozók és prédáik, egyedszám és táplálék között. Ez kiterjed minden fajra. Mindenkinek elegendő élettér áll rendelkezésére, de senki sem uralkodhat el a másik rovására, hiszena rendszer elemei egymást szabályozzák. Az egyensúly kivételes esetekben átmenetileg felborulhat, ez sajnos nekünk azt jelenti, hogy az adott évben alig, vagy nem terem szőlőnk… jobbat is el tudunk képzelni ennél.
A biogazdálkodásnak viszont része, hogy elfogadjuk az ember helyét, azt, hogy a sajátunkon kívül más szempontok is vannak, amiknek olykor alá kell rendelnünk a magunkét. A természet megóvása, a fenntarthatóság például egy ilyen. Minden harmadik- negyedik évjárat kimaradhat így, emellett a természetes egyensúly miatt a szőlő sem uralkodhat túlzottan mások fölött: átlagosan 30- 40 hl/ ha a terméshozamunk anélkül, hogy szándékosan korlátoznánk. Olyan is előfordul persze, hogy a mi javunkra billen a mérleg: 2009- ben például a szüret megfelelő minősége érdekében termésritkítást végeztünk- emlékezetes, remek évjárat volt.

A biogazdálkodás nagyon összetett feladat, ami gyakran feltérképezetlen tudományterületekre visz. Sok munka, odafigyelés, türelem és találékonyság kell hozzá, de a tudat, hogy eközben egy olyan gazdálkodási formát folytatunk, ami nem tesz kárt senkiben és semmiben, örömteli és megnyugtató. A természet erőivel való együttműködés, a velük szembeni tiszteletteljes alázat az embert nem kicsinyíti, hanem felemeli.

 

Borkedvelőknek

  • bejelölheti kedvenc borait
  • értesülhet a legfrissebb akciókról
  • követheti a borvilág híreit
  • közvetlenül rendelhet kedvenc borászától