Ez a balkáni eredetű, de mára már teljes egészében magyarnak tekintett fajta legnagyobb mennyiségben az alföldi borvidékeken és Szekszárdon található meg. E mellett minden más olyan borvidéken is találkozunk vele, ahol számottevő vörösbor készítés van, így Villányban és Egerben is. A háború előtti időszakban az Egri Bikavér elmaradhatatlan alkotórésze volt. Jelenlegi termőterülete mintegy 950 ha, ennek nagy része ma is az alföldi régiókban található.

Igen kedveli a löszös talajokat, de valójában a magasabb mésztartalom sem akadályozza meg, hogy jól teremjen. Homokon kevésbé koncentrált, vékony bort ad.

A kadarka az utóbbi étvizedben szinte nemzeti üggyé vált, a magyar fogyasztók nagy előszeretettel vásárolják. A szőlőfajta a pinot noir-hoz hasonlóan viszonylag kevés tannint gyűjt, bora savhangsúlyosnak mondható. A sokszor áttetsző szín, karcsúbb test azonban kárpótlást nyer a gazdag, fűszeres illattól, sima struktúrától és a szép savaktól. Az igazán koncentrált kadarka izgalmas, kedves, bársonyos és elegáns. Nem tartozik a hosszú érlelésre szánható borok közé, 2-3 éves korában már eléri csúcsát, ezt követően 1-2 éven belül célszerű elfogyasztani. Kedvelt összetevője különféle házasításoknak. Fűszeressége kis mennyiségben is sajátos jelleget ad a bornak. A legszebb kadarkák kétséget kizáróan Szekszárdon teremnek. Az új telepítéseknél szinte minden termelő számol vele. A következő évtizedben várhatóan még inkább megnő iránta a kereslet. A világ borpiacán is különleges színfolt lenne, érdemes megismerni legjobb termelőit.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

Kadarkából készített néhány bor:

Nagy-Eged Bikavér, Egri Rozé, Villányi RedY, Jekl Alfi cuvée, Pajdos, Elegancia ládába zárva, Föld és Lélek, Villányi Rosé Cuvée, Kadarka, Egri Vörös, Négykezes, Egri Bikavér, Kadarka Siller, Egri Kadarka Nagy-Eged , Kadarka, Gere Zsolt - Kiasszony, Kadarka Dűlőválogatás, Phantom Egri Cuvée Grand Superior, Egri Bikavér superior

Ha a kék szőlők között valami hungaricumnak nevezhető, akkor a Kadarka biztosan e név letéteményese. Igazából egy egész fejezetet érdemelne, hiszen a magyar vörösbor-kultúra évszázadokig e fajtára épült. Elterjedése a Balkán felől, Magyarország török megszállásával a 16-17. században kezdődött, s a legutóbbi évtizedekig uralkodó fajtának számított a kék szőlők között. Leghíresebb termőhelyén, Szekszárdon még az 1960-as években is a szőlő,ültetvények több, mint felét e fajta tette ki. A rendszerváltás előtti időszak nagyüzemi termesztésével szemben azonban megmakacsolta magát, így az 1970-es évektől fokozatosan kiszorult a termelésből.

Minden vörösbortermő vidékünkön jól megállja a helyét, megtartva értékeit. Nem véletlen hát, hogy évszázadokig meghatározó fajtája volt hazánknak, s akár a bikavér alapjaként, akár aszúként kedvelt bort adott. Hagyományos művelésben ugyanis – bár az időjárástól nagyban befolyásoltan – kitűnő, semmi mással össze nem hasonlítható íz- és illatanyagokkal rendelkezik. Fűszeressége, magas savtartalma, mégis kissé tartózkodó ízvilága kitűnően párosult a hagyományos magyar konyha ételeihez, amellett – főként a „vékonyabb” évjáratokban – önmagában is jól iható. Igazi „társasági-bor”. Kiemelkedő évjáratokban valami egészen különleges, csokoládés-meggyes, fűszerpaprikás ízkomplexumot képes magában hordozni. Bár ez az utóbbi évek fogyasztói számára jobbára ismeretlen, egyre több borász kezdi komolyan venni e fajtánkat. Sokkal több potenciál van benne, mint azt ma még a borászati és szakírói berkekben is sokan gondolják.

Forrás:
Benyák Zoltán – Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek (26. o.)
Corvina Kiadó, 2003

Borvidékek, ahol Kadarkát termesztenek:

Villányi borvidék, Egri borvidék, Szekszárdi borvidék

Pincészetek, ahonnan Kadarkából készült bor rendelhető:

Hagymási Pincészet Eger, Virághegyi Bor Kft. Szekszárd, Gróf Buttler Borászat, Jekl Pincészet, Pók Tamás Pincéje, Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Polgár Pincészet és Panzió, Kovács Nimród Winery