„A fiatal móri néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o.)
Editio M Kft., 2000

A Móri borvidék pincészetei:

Maurus Borászat, Csetvei Pincészet, Geszler Családi Pincészet - Mór, Hegedűs Családi Borászat

Kis borvidék nagy borai

Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat.

Magával, Mór község nevével csak a XV. században találkozunk először. Az írott dokumentáció tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig egyenletesen fejlődött, de a török hódoltság megakasztotta a fejlődést. A török háborúk viharai a Csókakőhőz tartozó 32 községből 28-at elpusztítottak. A lakosság pusztulásával a szőlők is elvadultak. A XVIII. században beköltöző német telepeseknek köszönhető az új szőlőtelepítés. Móron telepedett le a kapucinusok szerzetesrendje is, akik a környék legjobb szőlőművelőivé váltak.

A XVIII. század tehát már nem folytatása a régi szőlőkultúrának, hanem új korszakot jelent. Valószínűleg ekkor jött létre a következő 300 évet meghatározó szerencsés találkozás a borvidék és az ezerjó szőlőfajta között.

A XIX. században érte el a borvidék ismertsége tetőpontját. Ebben szerepet játszhatott a megbecsült móri aszúborok kivitele is. Volt olyan időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok voltak a legmagasabb áron eladhatók. A filoxéravészt a táj viszonylag könnyebben vészelte át, mint a többi magyar borvidék, mivel a homokkal kevert lösz- és a homoktalajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

Mór község 1901-ben kérvényezte, hogy Mór és vidéke önálló borvidékké nyilváníttassék, mivel addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

A borvidéken kisebb mértékben még máig is megtaláljuk a hagyományos termesztési elemeket: a kis tenyészterületet, a fejműveléses, kopaszmetszéses, hajtásválogatással (ún. "gyomlálással") kezelt tőkéket. A meredek domboldalakon helyenként mikro- és makroteraszokat is építettek.

A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Mivel a borvidék hagyományos fajtája az ezerjó, ezért ezt minden más fajtát meghaladó mennyiségben telepítették.  Az ezerjót sorrendben a tramini követi. Ezek mellett chardonnay, szürkebarát, ezerfürtű a legfontosabb fajták. Ez a jellegzetes fajtaösszetétel elsősorban a német borászkodási gyökerekkel is rendelkező Észak-Dunántúlon nevezhető tipikusnak.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Móri borvidék néhány bora:

Móri cuvée, Késői szüretelésű Sörédi Chardonnay, Móri Rajnai rizling, Csetvei RAWka Ezerjó Hordó, Sörédi Zenit , Vértes Kincse cuvée 2023, Királyleányka 2023, Móri Tramini, Zenit 2023, Sörédi Chardonnay , Móri Rejtelem Chardonnay, MÚZEÁLIS BOROK, Móri Királyleányka 2012, Zöld veltelíni 2022, Chardonnay 2023, Móri Sauvignon blanc, SZERETŐ Móri Chardonnay 2023, Ezerjó 2023

A Móri borvidékhez tartozó települések:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

A Móri borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Chardonnay, Tramini, Királyleányka, Zenit, Zöld veltelini, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Ezerjó