A Móri borvidék bemutatása

„A fiatal móri néha összetévesztésig hasonlít a fél-hegyi, lankás vidéki borhoz. Csak öt-hat éves korában kezd derengeni benne az erő. De akkor aztán erő, anélkül, hogy durva lenne. Teljesen egyedi és utánozhatatlan ásványi zamata van.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (142. o.)
Editio M Kft., 2000

 

A Móri borvidék pincészetei:

Csetvei Pincészet, Maurus Borászat, Hegedűs Családi Borászat, Geszler Családi Pincészet - Mór

 

Kis borvidék nagy borai

Mór vidéke, mint a csókakői váruradalom része, már a XII. században feltűnik az oklevelekben. 1138-ban a Mórral szomszédos Bodajk falu szőlőjét és szőlős jobbágyait említi egy oklevél. 1231-ben Vajal (ez ma Mór egyik falurésze) és Csákberény szőlőjéről készült okirat.

Magával, Mór község nevével csak a XV. században találkozunk először. Az írott dokumentáció tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig egyenletesen fejlődött, de a török hódoltság megakasztotta a fejlődést. A török háborúk viharai a Csókakőhőz tartozó 32 községből 28-at elpusztítottak. A lakosság pusztulásával a szőlők is elvadultak. A XVIII. században beköltöző német telepeseknek köszönhető az új szőlőtelepítés. Móron telepedett le a kapucinusok szerzetesrendje is, akik a környék legjobb szőlőművelőivé váltak.

A XVIII. század tehát már nem folytatása a régi szőlőkultúrának, hanem új korszakot jelent. Valószínűleg ekkor jött létre a következő 300 évet meghatározó szerencsés találkozás a borvidék és az ezerjó szőlőfajta között.

A XIX. században érte el a borvidék ismertsége tetőpontját. Ebben szerepet játszhatott a megbecsült móri aszúborok kivitele is. Volt olyan időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok voltak a legmagasabb áron eladhatók. A filoxéravészt a táj viszonylag könnyebben vészelte át, mint a többi magyar borvidék, mivel a homokkal kevert lösz- és a homoktalajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

Mór község 1901-ben kérvényezte, hogy Mór és vidéke önálló borvidékké nyilváníttassék, mivel addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

A borvidéken kisebb mértékben még máig is megtaláljuk a hagyományos termesztési elemeket: a kis tenyészterületet, a fejműveléses, kopaszmetszéses, hajtásválogatással (ún. "gyomlálással") kezelt tőkéket. A meredek domboldalakon helyenként mikro- és makroteraszokat is építettek.

A móri borvidék elsőrendűen fehérbor termő terület. Mivel a borvidék hagyományos fajtája az ezerjó, ezért ezt minden más fajtát meghaladó mennyiségben telepítették.  Az ezerjót sorrendben a tramini követi. Ezek mellett chardonnay, szürkebarát, ezerfürtű a legfontosabb fajták. Ez a jellegzetes fajtaösszetétel elsősorban a német borászkodási gyökerekkel is rendelkező Észak-Dunántúlon nevezhető tipikusnak.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

 

A Móri borvidék néhány bora:

Móri Királyleányka 2017, BABA Rose, SZERETŐ- Móri Chardonnay 2017, Móri Zenit 2016, Móri Chardonnay 2016, Móri Irsai Olivér 2017, Az Ön céges bora, Késői szüretelésű Sörédi Chardonnay, Móri Zöld Veltelíni 2016, Geszler Rosé Pinot Noir 2017, Móri Rajnai rizling, máMÓR Móri Chardonnay 2016, Móri cuvée, Móri Chardonnay 2017, Móri Királyleányka 2012, MUSTLICA, Móri Sauvignon blanc, Móri Tramini, Móri Zenit 2017, Geszler Rosé Kékfrankos 2017, Vértes kincse 2017, Móri Ezerjó 2017, Sörédi Chardonnay , máMÓR Móri Ezerjó 2015, Móri Rejtelem Chardonnay

 

A Móri borvidékhez tartozó települések:

Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.

 

A Móri borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Chardonnay, Irsai Olivér, Ezerjó, Zenit, Pinot noir, Zöld veltelini, Királyleányka, Kékfrankos, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Tramini

 

 

 

 

Borkedvelőknek

  • bejelölheti kedvenc borait
  • értesülhet a legfrissebb akciókról
  • követheti a borvilág híreit
  • közvetlenül rendelhet kedvenc borászától