A Furmint szőlő bemutatása
A furmint első magyarországi említése 1623-ból való, Tokaj-Hegyalján már akkor megtalálható volt. Eredete a mai napig tisztázatlan: sokan Dél-Itália tájáról, mások a Szerémségből (Szerbia) származónak tartják. A XVIII. sz. elejére Tokaj-Hegyalja meghatározó fajtája lett, de más vidékeken is telepítették. Ma a tokaji mellett a somlói furmintot tartják a legtöbbre. Somló és a Bükkalja mellett más borvidékünkön nincs is számottevő telepítés belőle. Jelenlegi termőterülete mintegy 3600 ha, ennek nagy része – 3460 ha – Tokaj-Hegyalján, 35 ha Somlón található.
A kötött, mély, ásványi anyagokban gazdag talajokon hozza legszebb formáját, de vulkáni málladékon és löszön is jól terem. A homokot, köves öntéstalajokat nem kedveli.
A fajta bora általában magas savtartalmú, de gondos szőlészeti munka mellett savai elegánsak. Jó cukorgyűjtő képessége miatt a szárazon iskolázott furmint is magas alkoholtartalmú. Ez Tokaj-Hegyalján jobb évjáratokban elérheti a 14-15% alkoholt is. Illata határozott és kisebb koncentrációnál is fajtajelleges. Benne nagyon gyakran körte, birs és szegfűszeg illata keveredik. Az éretten szüretelt szőlőből készült furmint szárazon és édes borként is elegáns, nagytestű, különleges minőséget adhat. A Somlón termett furmint illat- és íz-világa visszafogottabb, nehezebben nyílik meg, levegőztetést igényel. Csúcsát 3-4 éves korában éri el. Attól kezdve jó esetben 10-15 évig is élvezetes marad. Nagyságát valójában ízbeli tisztasága adja, eleganciája csak Rajna menti száraz rizlingekhez hasonlítható. A vulkáni talajtól származó mineralitás mellett a bor lényegét adó szép savak inkább azokat érintik meg, akik már a borok-adta magasabb élményeket is képesek feldolgozni. Sokan keménynek tartják. Az is lehet, ha éretlen vagy túlterhelt tőkéről szedett szőlőből készül. A legjobb somlói furmintot egyelőre Györgykovács Imre készíti, mellette Fekete Béla és Fehérvári Károly borai a legemlékezetesebbek. A Tokaj-Hegyalján termett furmint kissé lágyabb somlói társánál, de ez a lágyság viszonylagos. Savtartalma többször eléri a 10-12 gr/lit értéket. Ez megfelelő cukor- vagy extrakt-tartalom mellett kizárólag testet és jó gerincet jelent, de semmiképpen nem okoz bántó savérzetet. A háború előtti telepítésekről származó furmintok (pl. Árvay János vagy a Királyudvar palackozásában) a száraz fehérborok között világviszonylatban is jelentősek. Egyre több termelő igyekszik kiaknázni a korosabb ültetvényekben rejlő lehetőségeket. Ezeknek a boroknak még több levegőztetésre van szükségük, mint egy-egy somlóinak. Az édesen iskolázott furmint késői szüreteléssel önállóan, a hárslevelűvel vagy sárga muskotállyal együtt legtöbbször édes szamorodniként, aszúként érik Hegyalján. Mivel a fajta cukorgyűjtő képessége igen nagy, a magas puttony-számú aszúborokban vagy késői szüretelésű furmintokban jelentős mennyiségű maradékcukrot találhatunk, kellően kiegyenlítve a szintén magas savtartalommal. Ezeknek a boroknak az alkoholtartalma nem mondható magasnak: általában 11-12% között mozog. Fiatalon a késői szüretelésű furmintok illatvilágát sokszor a botritisz határozza meg, benne sok citrusféle, narancshéj, szerecsendió virág és az elmaradhatatlan körte, birs illatával. Az aszúboroknál a botritiszes jelleg kevésbé érvényesül. Itt a körte és kajszibarack mellett méz, akácvirág, amerikai hordóban érett boroknál gesztenye, őszibarack, ananász jelentik a fő íz-irányokat. Egyes termőhelyeken kifejezetten kapros jellegű illat- és ízjegyekkel születnek a borok. Ez nem hiba, hanem talaj adottság. A mikrooxidáció a borok érésével jelentős szín-, illat- és ízbeli árnyalatváltozást okoz. Mélyebb, barnás tónusok jelentkeznek illatban is (pl. dió, mogyoró, gesztenye, törökméz, még később csokoládé, dohány, kávé, cédrus és szantálfa).
Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004
Furmintból készített néhány bor:
Rigópohár, Pajzos Tokaji Fumint Jégbor, Tokaji furmint-muskotály , Tokaji Dominium Furmint, Exkluzív Somlói Borok, Tokaji Furmint 2007, Nagy-Somlói Furmint 2008, Tokaji Furmint, Tokaji Eszencia 250ml, Gróf Degenfeld Furmint Pezsgő, Somló Pezsgő Gravírozott, Tokaji Aszú 6 puttonyos, Furmint Félédes, Megyer Késői Szüretelésű Furmint, Aszú 6 puttonyos, Tokaji 6 p aszú, Somlói Furmint, Tokaji Natúreszencia 1999, Somlói Furmint, Tokaji Aszúeszencia 1999, Tokaji Száraz Szamorodni, Mindenjó, Tokaji Furmint száraz, Tokaji 5 puttonyos aszú, Tokaji Édes Furmint
Származását illetően a Furmint lehet, hogy a Földközi-tenger vidékéről származik, de az is lehet, hogy az egykor Magyarországhoz tartozó Szerémségből eredeztethető. Tokaj-Hegyalja fő fajtája, ahol már a 17. század elején feljegyezték termesztését. Elterjedése valószínűleg összefügg az aszúkészítés föllendülésével, mivel a leginkább aszúsodik. Igazi karriert is ennek köszönhetően futott be. Több, főként fehérbort termő borvidéken kitűnő bort készítenek belőle, amely önmagában száraz, testes, de igen kellemes illatú, finom, harmonikus és tüzes zamatú. Kifejezetten savhangsúlyos, hosszan érlelhető bort ad. Tokaj-Hegyalja mellett leginkább a somlói furmint emelhető ki.
Forrás:
Benyák Zoltán – Dékány Tibor: Magyar borok és borvidékek (20. o.)
Corvina Kiadó, 2003
Borvidékek, ahol Furmintot termesztenek:
Tokaji borvidék, Nagy-Somlói borvidék, Egri borvidék
Pincészetek, ahonnan Furmintból készült bor rendelhető:
Fazekas pincészet, Pannon Tokaj Pincészet, Domoszlai Pince, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Pajzos - Megyer Pincészet, Angyal Borászat, Budaházy-Fekete Kúria, Zsirai Pincészet, Barta pince, Canter Borház, Matyisák Pince, Galambos Pincészet, Várkapitány Pincészet Somló, Kolonics Pincészet, Kovács Nimród Winery, Basilicus Szőlőbirtok, Hímesudvar, Kun Pincészet, Pók Tamás Pincéje, Balassa Bor, Fekete Pince Somló