„A szekszárdi kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonlítanám, erejének és szépségének teljességében, szerelmi tudásának csúcspontján, tökéletesen felszabadulva, de bámulatraméltó ízléssel és elképzelhetetlen édes tűzzel. A szekszárdi a lakodalom bora. Ez emeli át a menyasszonyt a házasságba. A mer tiszta Venus-bor.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (144. o.)
Editio M Kft., 2000

A Szekszárdi borvidék pincészetei:

Virághegyi Bor Kft. Szekszárd, Szent Gaál Pincészet, Frankos Borház, Szeleshát Szőlőbirtok - Szekszárd

Aliscától Szekszárdig

A szőlészet-borászat biztos nyomaira a római hódítás korában találtak először egyértelmű bizonyítékokat: egy a római időkből ránk maradt 110 mázsás márvány szarkofág egyik oldallapját például kettős kehelyből kiágazó termő szőlőtő díszíti. Egy másik sírban, a halott mellé helyezett áldozati kehely felirata különös bölcsességet hirdet: "Áldozz a pásztornak, igyál, s élni fogsz!" A honfoglalásig eltelt hat évszázad alatt is valószínűsíteni lehet, hogy a népvándorlás népei sem hagytak fel a szőlőműveléssel. Ezt igazolja, hogy az avar temetőből és kerámiaközpontból kulacsok kerültek elő, melyekben a harcosok valószínűleg bort vittek magukkal másvilági útjukra.

A XVIII. század elején a bencés apátok adókedvezményt adták a szőlőtermesztőknek. Ezek a lehetőségek a magyarok mellett német telepeseket is vonzottak, akik több hullámban érkeztek a borvidékre.

1812-ben már „Hegybéli Artikulusok” szabályozták a telepítési, kezelési és feldolgozási munkarendet, az eddigi szokásjogot írásban rögzítve. Szigorú előírások szolgálták a tulajdon és a minőség együttes védelmét a közösen felfogott érdekek alapján.

A nemes szekszárdi kadarka a XIX. században vált Szekszárd zászlós borává. Szekszárdi kadarka ihlette Franz Schubert Pisztráng című dalát és annak zenei témájára komponált kvintettjét is.

A két világháború között a vörösbor szőlő fajták között a kadarka kiemelkedően magas részarányt foglalt el. A kék szőlőfajták közül a kékoportó, a kékfrankos, a Medoc noir, és a két cabernet kapott még helyet az újtelepítésű ültetvényekben. Az utóbbiak azonban csupán csak kísérő fajták voltak a messze legelterjedtebb kadarka mögött.

A borvidék szőlőtermesztése a második világháborútól napjainkig megtorpanásokkal bár, de sikeres történetnek nevezhető. A célzott telepítéseknek köszönhetően a borvidéken a vörösborszőlő-fajták 63%-os részaránnyal ma vezető szerepet játszanak, míg a fehér borszőlő fajták a területnek 28%-át foglalják el.

A XX. század második felére lettek a vidék hagyományosnak tekintett fajtái az olaszrizling, rizlingszilváni és a kadarka. A kadarka fagyérzékenysége és kései érése miatt szinte teljesen kiszorult az árutermelő üzemekből, noha Fornády 1947-es szakkönyvében még azt írja: „jobb évjáratokban a kadarka olyan nagy cukortartalmú mustot adhat, hogy lassan erjed ki és mint félszáraz ital is iható”. Vezető szerepét a fagyot jobban tűrő, korábban érő, rothadásra kevéssé érzékeny, magas művelésre alkalmasabb kékfrankos foglalta el.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Szekszárdi borvidék néhány bora:

Chardonnay, Zászlós Cuvée, Cabernet Sauvignon, Cserszegi Fűszeres , Cabernet Sauvignon, Rozé, Merlot, merlot, Kadarka, Passionata, Cabernet Franc, Bezerédj Cuvée, Vezér Cuvée, Kékfrankos 

A Szekszárdi borvidékhez tartozó települések:

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba.

A Szekszárdi borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Merlot, Cabernet sauvignon, Kadarka, Cabernet franc, Kékfrankos, Chardonnay, Cserszegi fűszeres