„A magam részéről nem tudnám elképzelni, hogy hosszabb ideig minden nap hegyaljait igyak, bár nem tartom magam hétköznapi embernek. Az egész világ tudja, hogy a hegyaljainak sehol másutt nem található díszei vannak. A borok általában ott élvezhetők maradéktalanul, ahol termettek. Ez egészen természetes; a gyümölcs is fáról tökéletes, mert a szállítás alatt éppen a legnemesebb és legüdítőbb olajok belőle eltűnnek. De nagy díszeitől, mint mondják, a tengeri szállítás sem tudja megfosztani. A legméltóbb ivási mód a nagy ebédek és vacsorák után kis pohárral. Lakodalomkor, mielőtt a vendégsereg elszéled, útra, Szentjános-áldásként. Aki amilyet szeret, aszut, vagy szamorodnit, édeset, vagy szárazat. Ez a nagy nyilvánosság bora. Hangversenyek szüneteiben, operában felvonás közt pompás, már csak azért is, mert egyike a legmuzikálisabb boroknak. Akinek rejtélyes betegsége van, igyon hegyaljait. Az asszony, ha azt akarja, hogy méhében levő gyermeke büszke és királyi lény legyen, igyon hegyaljait. A művész, ha művét befejezte, és sikerült, ünnepelje meg és igyon hegyaljait.”

Forrás:
Hamvas Béla: A bor filozófiája (144. o.)
Editio M Kft., 2000

A Tokaji borvidék pincészetei:

Domoszlai Pince, Galambos Pincészet, Gajdócsi Borászat, Basilicus Szőlőbirtok, Pajzos - Megyer Pincészet, Zsirai Pincészet, Angyal Borászat, Hímesudvar, Barta pince, Pannon Tokaj Pincészet, Budaházy-Fekete Kúria, Gróf Degenfeld Szőlőbirtok, Kun Pincészet, Árpád-hegy Pince, Balassa Bor, Matyisák Pince

A tokaji a királyok bora és a borok királya? Évszázadok óta hallani a királyi mondást. Nemcsak azért, mert az idézet lassan kiüresedett, nemcsak, mert egy kitűnő szakíró ennek ellentmondóan a szabadság boraként definiálta, a tokaji bor primátusát új szempontok alapján kell vizsgálni. Szőlészeti, borászati adottságok, módszerek alapján, érzékszervi sajátságok tisztázásával lehet és kell a tokaji száraz és édes borokat az értékrendek megérdemelt pontjára helyezni. Arra is ráébredhetünk, hogy vetélytárs nélkül áll az országimázs lehetséges megtestesítői között.

Az első helyen tárgyalandó kérdés: mely települések tartoznak Hegyaljához. Erre vonatkozóan 1641 óta állnak rendelkezésünkre adatok, illetve olyan információ, mely megnevezi a közigazgatási egységeket. Itt rendkívül nagy eltéréseket találunk. Van olyan felsorolás, amelyben a Tolcsvától északra fekvő települések nem szerepelnek. Ez valahol egybevág azzal a mai napig élő, félkomoly, de mindenképpen maliciózus véleménnyel, mely szerint a kérdéses terület borai nem tekinthetők igazi tokajinak…

Mérföldkő Tokaj-Hegyalja történetében az 1737-es év. Az ekkor alkotott és országgyűlési jóváhagyással rögzített felsorolás a következő helységeket (azok határát) tartalmazza: Tálya, Golop, Rátka, Mád, Zombor, Ond, Tarcal, Keresztúr, Kisfalud, Szegi, Bénye, Vámosujfalu, Tolcsva, Liszka, Zsadány, Olaszi, Patak, Ujhely, Kistoronya, Erdőhorváti és Szántó.  Más leírásokban megtalálható Monok, Legyesbénye, Bekecs, Szerencs, Szőlőske, Makkoshotyka, Bodroghalász, Végardó, Károlyfalva, Hercegkút neve is.  Összesen 32 helységnév az, mely valamilyen felsorolásban előfordult. Kettő ezek közül ma Szlovákiához tartozik. Számukra a tokaji név használatának jogossága nem vitatható.  A határokon túli termő területnek olyan fokú kiterjesztése, mely a hegyaljai átlag minőséget nem tudja garantálni, már nem is lehet mérlegelés kérdése. Egy kiragadott példa legyen jellegzetes bizonyíték: Magyarországon ismeretlen a 2 puttonyos aszu. A határon túl nem ismeretlen. 2004-ben folytatott kormányszintű tárgyalások eredménye képen megszüntetik a 2 puttonyos aszúk készítését és a borvidék területét mintegy 500 ha-ra redukálják.

Több mint tanulságos lenne Hegyalja történetét nagy vonalakban ismertetni. Ezt sem a könyv célja, sem terjedelme nem engedi. Pedig a XII. századi vallon betelepülés, ami még bizonyításra szorul, az olasz telepesek érkezése, a Rákócziak nyugodt birtokgyarapodási ideje (kb. 1600-1660), a ruszin és főleg a német betelepülés, a görög és rác kereskedőknek a XVIII. századtól lengyel zsidó kereskedőkkel történt kiegészülése stb. hatásukban a mai napig érezhető események voltak.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

A Tokaji borvidék néhány bora:

BIO Ice Wine Tokaji Jégbor, Furmint Öreg Király Dűlő, Tokaji Szamorodni Kövérszőlő, Angyal Borválogatás, Tokaji Hanna Cuvée késői szüret, Tokaji Aszú 5 puttonyos, Tokaji Édes Furmint, Tokaji Sárgamuskotály félédes, Pajzos Tokaji T Furmint, 2009 Tokaji Sárgamuskotály késői , Imperator Tokaji Aszú, Pajzos Tokaji Hárslevelű selection, Katika Cuvée, Tokaji furmint-muskotály , Megyer Zempléni Chardonnay,  Tokaji Édes Szamorodni, Furmint Félédes, Tokaji Cuvée, Megyer Sárgamuskotály Késői, Angyal Tokaji Cuvée, Megyer Tokaji Szamorodni száraz, Tokaji hárslevelű, Angyal Tokaji Aurum Furmint, Tokaji Aszúeszencia 1999, Tokaji Furmint késői szüret

A Tokaji borvidékhez tartozó települések:

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu.

A Tokaji borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Furmint, Kövérszőlő, Sárga muskotály, Hárslevelű, Zéta, Chardonnay, Kékfrankos