A Soproni borvidék bemutatása

A Soproni borvidék pincészetei:

Taschner Bor-és Pezsgőház, Etyeki Kúria Borgazdaság, GANGL CSALÁDI BORÁSZAT , Tóth Pincészet Kőszeg, STERLIK PINCE

 

Borvidék az Alpokalján

Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről.

A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, - szőlőművelésre talán alkalmasabb terület - északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket.

Itt még a csapból is vörösbor folyik

Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.

Jelenleg a soproni borvidéken elsöprő dominanciával hódít a kékfrankos. Ezt csak nagy késéssel követi a zweigelt és a cabernet sauvignon. Az utóbbi év hatalmas sikere volt Franz Weninger soproni syrah bora, amely ezen a - melegkedvelő szőlőfajtához képest igen északi - területen is kitűnő minőséget mutatott. A fehérborok közül a hagyományos zöldveltelini mellett, a chardonnay, a traminit és a sauvignon blanc-ot említhetjük.

A szőlőültetvények fajtaösszetétele világosan mutatja azt a XX. század második felére kialakult állapotot, ami szerint a század elején, a filoxéravész után még kizárólag fehérbort termelő tájon a vörösbor jut uralomra. Vajon mi okozhatta a fajtaösszetétel gyors változását?

Sopron hagyományos szőlőfajtája a XX. század elején a zöld veltelini volt. Még korábban, a filoxéravész előtt, a XVIII. században a Soproni borvidéken a legjobb minőséget adó szőlőfajtának a furmint bizonyult, amelyből kedvező időjárás mellett, késői szüreteléssel aszúbort is termeltek. Ez volt az az árucikk, amelyre nagy volt a külföldi kereslet és az aszú kémiai tulajdonságai következtében nagy távolságra is szállítható volt. 1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

 

A Soproni borvidék néhány bora:

Soproni Kékfrankos, Soproni Kékfrankos, Soproni Tramini, Soproni Zöldveltelíni, Soproni Zweigelt, Soproni Merlot, Soproni Irsai Olivér, Kúria Red, Soproni Zweigelt Rosé, Soproni Cabernet Sauvignon, Soproni Kékfrankos Rosé, Soproni Cuvée Fidelissima, Soproni Cabernet Sauvignon, Soproni Merlot Rosé, Soproni Cabernet Sauvignon, Soproni Pirkadat Rosé Cuvée, Soproni Sauvignon Blanc, Soproni Irsai Olivér, Soproni Kékfrankos , Soproni Kékfrankos classic, Soproni Merlot, Soproni Kékfrankos , Soproni Tramini 2015, Soproni Kékfrankos Rosé, Soproni Zenit

 

A Soproni borvidékhez tartozó települések:

Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron.

 

A Soproni borvidék pincészetei által termesztett szőlőfajták:

Kékfrankos, Tramini, Irsai Olivér, Zweigelt, Zöld veltelini, Merlot, Pinot noir, Cabernet sauvignon, Zenit, Sauvignon blanc, Piros veltelíni

 

 

 

Borkedvelőknek

  • bejelölheti kedvenc borait
  • értesülhet a legfrissebb akciókról
  • követheti a borvilág híreit
  • közvetlenül rendelhet kedvenc borászától